A likviditás az egyik leginkább alábecsült befektetési kockázat. Miközben a befektetők általában a hozamokra, a díjakra vagy a volatilitásra figyelnek, az igazi probléma gyakran csak akkor jelenik meg, amikor gyorsan készpénzre van szükségük. Egyes befektetések papíron stabilnak és nyereségesnek tűnhetnek, de gyors eladásuk jelentős árengedmény nélkül rendkívül nehéz lehet.
A legalacsonyabb likviditással jellemzően a nem tőzsdén jegyzett cégek részesedései, a private equity alapok, a közvetlen ingatlanbefektetések, a gyűjtői eszközök, bizonyos alternatív alapok, a private credit és a kisebb vállalatok kötvényei rendelkeznek.
Mit jelent egy befektetés likviditása?
A likviditás azt mutatja meg, milyen gyorsan és milyen feltételek mellett lehet egy befektetést készpénzzé alakítani anélkül, hogy jelentősen csökkenne az értéke.
A magas likviditású eszközök általában gyorsan, alacsony költségek mellett és nagyobb árengedmény nélkül értékesíthetők. Klasszikus példák erre a nagy tőzsdei vállalatok részvényei, az államkötvények és az ETF-ek.
Az alacsony likviditás ezzel szemben azt jelenti, hogy az eladás hetekig, hónapokig vagy akár évekig is eltarthat. A befektető ráadásul gyakran kénytelen alacsonyabb áron eladni az eszközt, mint amit igazságos piaci értéknek tartana, egyszerűen azért, mert kevés a potenciális vevő.
Éppen ezért a likviditás rendkívül fontos tényező. Egy befektetés stabilnak és biztonságosnak tűnhet, de ha a befektető nem tud hozzáférni a pénzéhez, amikor valóban szüksége lenne rá, a likviditás hiánya komoly kockázattá válik.
A magáncégekben lévő részesedések a legkevésbé likvid befektetések közé tartoznak
Az egyik legkevésbé likvid befektetési forma a nem nyilvánosan jegyzett vállalatokban való tulajdonrész.
Ide tartozhatnak startupok, családi vállalkozások vagy kisebb cégek, amelyek részvényeivel nem kereskednek a tőzsdén.
A probléma egyszerű: nincs olyan nyilvános piac, ahol ezeket a részesedéseket bármikor könnyen el lehetne adni.
A befektetőnek konkrét vevőt kell találnia, meg kell állapodnia az árban, végig kell mennie a jogi folyamatokon, és gyakran részvényesi megállapodások korlátozásait is figyelembe kell vennie. Startupok esetében a megtérülés sokszor egy jövőbeli exithez kötött, például a cég eladásához vagy tőzsdére lépéséhez — ami akár soha nem is következhet be.
Így a tőke hosszú évekre „beragadhat”. Míg az olyan cégek részvényei, mint az Apple vagy a Microsoft másodpercek alatt eladhatók a tőzsdén, egy kis technológiai vállalatban lévő részesedés gyakorlatilag eladhatatlanná válhat rövid távon.
Private equity és venture capital: magas potenciál, hosszú várakozás
A private equity és venture capital alapok szintén alacsony likviditású befektetések.
Ezek az alapok magáncégekbe fektetnek be hosszú, gyakran tízéves időtávon. A befektetők itt nem gyors eladásra számítanak, hanem hosszú távú növekedésre és magas potenciális hozamokra.
A tőke rendszerint az alap teljes futamideje alatt lekötött marad, a korai kiszállás pedig korlátozott vagy nagyon költséges lehet.
A közvetlen ingatlanbefektetések lassan értékesíthetők
Az ingatlan az egyik legnépszerűbb befektetés, de likviditási szempontból korántsem rugalmas eszköz.
Lakások, házak, telkek vagy kereskedelmi ingatlanok eladása általában időigényes folyamat: hirdetés, tárgyalás, jogi ügyintézés, finanszírozás és tulajdonátruházás szükséges hozzá.
Magas kamatkörnyezetben vagy gazdasági bizonytalanság idején a vevők száma csökken, így az eladó kénytelen lehet várni vagy jelentősen csökkenteni az árat.
Az ingatlanalapok sem mindig likvidek
Sokan úgy gondolják, hogy az ingatlanalapok kompromisszumot jelentenek az ingatlanbefektetések és a likviditás között.
Azonban az alapok mögött továbbra is nehezen értékesíthető ingatlanok állnak. Ez úgynevezett likviditási eltérést okozhat.
Piaci stresszhelyzetben előfordulhat, hogy az alap ideiglenesen korlátozza vagy felfüggeszti a kifizetéseket, ha túl sok befektető szeretné egyszerre visszaváltani a befektetését.
A hedge fundok és alternatív alapok korlátozhatják a pénzkivonást
A hedge fundok és más alternatív befektetési alapok szintén hordozhatnak likviditási kockázatot.
Sok alap csak negyedévente vagy még ritkábban teszi lehetővé a pénzkivonást, és gyakran egyéves vagy hosszabb lock-up időszakot alkalmaz.
Az, hogy valami „alap”, még nem jelenti automatikusan azt, hogy likvid is.
Műtárgyak, borok, órák és veteránautók
A gyűjtői eszközök is a legkevésbé likvid befektetések közé tartoznak.
Festmények, ritka órák, veteránautók, borok vagy whisky esetében nemcsak a vevő megtalálása nehéz, hanem a valós érték meghatározása is.
Az érték függ az eredetiségtől, az állapottól, a ritkaságtól és a piaci trendektől. Emellett a tárolási, biztosítási és aukciós költségek jelentősen csökkenthetik a tényleges hozamot.
A kisebb vállalati kötvények nehezen értékesíthetők
A kisebb vagy kevésbé ismert vállalatok kötvényei külön figyelmet érdemelnek.
Bár fix kamatot kínálnak, sok ilyen kötvénnyel nem kereskednek aktívan a másodlagos piacon. Ha a befektető lejárat előtt szeretne kiszállni, nehéz lehet vevőt találni.
A földterületek gyakran még kevésbé likvidek
A telkek és mezőgazdasági földek bizonyos esetekben még kevésbé likvidek lehetnek, mint a lakóingatlanok.
Az eladhatóság nagyban függ az elhelyezkedéstől, az infrastruktúrától, az övezeti besorolástól és a fejlesztési lehetőségektől.
A kriptoeszközök likviditása az adott tokentől függ
A kriptovaluták külön kategóriát képviselnek.
Az olyan nagy kriptók, mint a Bitcoin vagy az Ethereum viszonylag likvidnek számítanak, mivel globálisan és folyamatosan kereskednek velük.
Ez azonban nem igaz az egész kriptopiacra. A kisebb altcoinok, új projektek vagy NFT-k esetében a likviditás rendkívül alacsony lehet, és nagyobb eladáskor jelentős árfolyamzuhanás következhet be.
Az alacsony likviditás legnagyobb veszélye: a kényszerértékesítés
Az illikviditás legnagyobb problémája akkor jelentkezik, amikor a befektető kénytelen eladni.
Munkahely elvesztése, lakásvásárlás vagy más pénzügyi szükséghelyzet miatt sürgősen készpénzre lehet szükség. Ha a portfólió nagy része alacsony likviditású eszközökben van, az eladás komoly veszteségekkel járhat.
Hogyan lehet felismerni az alacsony likviditású befektetéseket?
Érdemes óvatosnak lenni, ha nincs egyértelmű másodlagos piac, ha hosszú a visszaváltási időszak, vagy ha az alap csak ritkán enged pénzkivonást.
Figyelmeztető jel lehet a nagy különbség a vételi és eladási ár között is.
Összegzés: az illikvid befektetések nyereségesek lehetnek, de nem mindenkinek valók
A legkevésbé likvid befektetések közé tartoznak a magáncégek részesedései, a private equity, a venture capital, az ingatlanok, a földterületek, bizonyos hedge fundok, a gyűjtői eszközök és a kisebb vállalati kötvények.
A fő kockázat nemcsak az, hogy nehéz őket eladni, hanem az is, hogy hosszú időre leköthetik a befektető pénzét olyan időszakban, amikor arra valójában szüksége lenne.
