Nagy-Britannia nettó adóssága 1961 óta először lépte át májusban a bruttó hazai termék (GDP) 100 százalékát. Az adósság a vártnál magasabb volt. Az infláció májusban 8,7 százalékon maradt, miközben elemzők lassulásra számítottak. A maginfláció aztán váratlanul 1992 óta a legmagasabbra emelkedett. Ez derül ki a brit statisztikai hivatal (ONS) ma közzétett adataiból.
1961 óta először
Az állami szektor nettó adóssága – az állami irányítás alatt álló bankok adósságát nem számítva – 2,567 billió font (71,5 billió forint) volt. 1961 óta ez az első alkalom, hogy az adósság meghaladta a GDP 100 százalékát, bár a covid-19 járvány idején ezt a számot is feljegyezték, de aztán lefelé módosították.
Az ONS szerint májusban a kormányzati hitelfelvétel 20,045 milliárd font volt. A Reuters által megkérdezett elemzők 19,5 milliárd fontra várták a nettó államhitelfelvételt az állami bankok nélkül.
Grant Fitzner, az ONS vezető közgazdásza elmondta, hogy a repülőjegyárak az egy évvel ezelőttinél nagyobb mértékben emelkedtek, és májusban a szokásosnál magasabb szinten voltak. Elmondta, hogy a használt autók, az élőzenei rendezvények és a számítógépes játékok árának emelkedése is hozzájárult ahhoz, hogy az infláció magas maradt.
A legkitartóbb infláció
A brit infláció ellenállóbbnak bizonyult, mint más vezető fejlett gazdaságokban. A fogyasztói árindex a G7-országok közül a legmagasabb, Olaszország a második a maga nyolc százalékával. A magas infláció problémát jelent Rishi Sunaka miniszterelnök számára is, aki azt ígérte, hogy 2023 végére felére csökkenti az áremelkedés mértékét.
Az inflációs jelentés egy nappal a Bank of England monetáris politikai bizottságának ülése előtt érkezik. A bank várhatóan egymás után 13. alkalommal emeli a jegybanki alapkamatot, 4,5 százalékról 4,75 százalékra.
Forrás: ČTK
