A volatilitás az egyik leggyakrabban emlegetett fogalom a befektetések világában — ugyanakkor az egyik legkevésbé megértett is. Míg a tapasztalt traderek napi szinten használják, a hétköznapi befektetők gyakran csak egy absztrakt „piaci ingadozásként” tekintenek rá. Valójában azonban meghatározza, hogy egy befektetés mennyit hozhat, mennyit veszíthet — és milyen gyorsan történhet mindez.
Egy olyan korszakban, amikor a pénzügyi piacok szinte azonnal reagálnak a geopolitikai eseményekre, az inflációra vagy a jegybanki döntésekre, a volatilitás az egyik legfontosabb mutatóvá vált.
Mi az a volatilitás és hogyan értelmezhető
A volatilitás egy eszköz árának időbeli ingadozását jelenti. Más szóval azt mutatja meg, milyen mértékben és milyen gyorsan változik az ár — függetlenül attól, hogy emelkedik vagy csökken.
Ha például egy részvény ára egy héten belül naponta több százalékkal változik, akkor magas volatilitásról beszélünk. Ezzel szemben egy stabil eszköz, amely csak tizedszázalékos mértékben mozog, alacsony volatilitást mutat.
Fontos megérteni, hogy a volatilitás nem mond semmit a piac irányáról. Nem jelzi sem az emelkedést, sem a csökkenést, csupán a mozgás intenzitását. Ezért lehet magas volatilitás akár piaci eufória, akár pánik idején is.
A volatilitás mint kockázati mutató
A pénzügyi elmélet szerint egyszerű szabály érvényesül: minél nagyobb a volatilitás, annál nagyobb a kockázat. Az erősen ingadozó befektetések kevésbé kiszámíthatók — ugyanakkor magasabb hozamot is kínálhatnak.
Erre jó példa a kriptovaluták világa. A Bitcoin és az altcoinok gyakran napi több százalékos, sőt akár kétszámjegyű elmozdulásokat is mutatnak. Ezzel szemben az államkötvények általában jóval alacsonyabb volatilitással rendelkeznek.
A kockázat és a hozam közötti kapcsolat a befektetés egyik alapelve. A volatilitás így egyfajta „bizonytalansági barométerként” működik a piacokon.
Hogyan mérik a volatilitást
A volatilitás nem csupán érzés vagy szubjektív benyomás. Pontosan meghatározott statisztikai mutató, amelyet leggyakrabban a hozamok szórásával fejeznek ki.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy azt vizsgálják, mennyire térnek el az egyes hozamok az átlagtól. Minél nagyobbak ezek az eltérések, annál magasabb a volatilitás.
A befektetők elsősorban két típust használnak:
A historikus volatilitás múltbeli adatokon alapul, és azt mutatja meg, hogyan viselkedett az eszköz ára korábban.
Az implikált volatilitás ezzel szemben a piac jövőbeli várakozásait tükrözi, és gyakran használják opciók árazásánál.
A kettő közötti különbség alapvető — az egyik a múltat írja le, a másik a várakozásokat és a piaci hangulatot.
Miért nő a volatilitás (és mikor kell óvatosnak lenni)
A volatilitás nem állandó. Időben változik, és konkrét eseményekre reagál. Leggyakrabban bizonytalanság vagy sokkhelyzet idején emelkedik.
Tipikus kiváltó okok:
makrogazdasági adatok (infláció, kamatlábak),
jegybanki döntések,
geopolitikai konfliktusok,
vállalati gyorsjelentések,
vagy válságok, mint például a COVID–19 járvány.
Például 2020 márciusában a globális piacok volatilitása extrém szintekre ugrott, amelyeket a 2008-as pénzügyi válság óta nem láttunk. Hasonló reakciókat figyelhetünk meg ma is a kamatváltozások vagy geopolitikai feszültségek esetén.
A volatilitás mint lehetőség és kockázat
Míg a hosszú távú befektetők számára a volatilitás inkább kellemetlen lehet, az aktív traderek számára lehetőséget jelent. A nagy ármozgások ugyanis rövid idő alatt is lehetővé teszik a profit elérését.
Ezért egyes kereskedők kifejezetten keresik a volatilitást. A konzervatív befektetők ezzel szemben inkább kerülik, és stabilabb eszközöket részesítenek előnyben.
Érdekes módon a volatilitás önmagában sem nem jó, sem nem rossz. Egyszerűen a piac egyik jellemzője. A lényeg az, hogyan használja a befektető.
Hogyan használható a volatilitás a gyakorlatban
A volatilitás megértése segít a befektetési stratégia hatékonyabb kezelésében. A befektetők többek között az alábbiakhoz használják:
pozícióméretezés,
kockázatkezelés (stop-loss),
portfólió diverzifikáció,
megfelelő eszközök kiválasztása.
A diverzifikáció kulcsszerepet játszik. Különböző volatilitású eszközök kombinálása csökkentheti a portfólió teljes kockázatát anélkül, hogy jelentősen korlátozná a hozampotenciált.
Miért fontos a volatilitás az Ön számára
A volatilitás nem csupán technikai fogalom az elemzők számára. Minden befektetőt érint — legyen szó részvényekről, kriptovalutákról vagy alapokról.
Meghatározza, mennyire tud nyugodt maradni a piaci kilengések során, mekkora veszteséget képes elviselni, és mennyire reálisak az elvárt hozamok.
Egy olyan világban, ahol a piacok egyre dinamikusabbak és összekapcsoltabbak, a volatilitás kulcsot jelent annak megértéséhez, mi is történik valójában.
Sources:
https://www.home.saxo/cs-cz/learn/guides/market-volatility/what-is-market-volatility-and-why-does-it-matter-for-investors
https://www.csas.cz/cs/blog/investovani/investicni-jednohubka-volatilita
https://www.lynxbroker.cz/investovani/burzovni-trhy/opce/volatilita/zaklady-obchodovani-opci-9-historicka-vs-implikovana-volatilita
https://www.xtb.com/cz/vzdelavani/trzni-vykyvy-role-volatility-a-nejistoty
