A közel-keleti feszültségek ismét nemcsak geopolitikai, hanem pénzügyi szempontból is meghatározóvá váltak. Miután Izrael és az Egyesült Államok hétvégi csapásokat hajtott végre Irán ellen — amelyek során a beszámolók szerint életét vesztette Ali Hamenei legfelsőbb vezető —, felerősödtek a találgatások arról, miként reagálhat az amerikai jegybank, a Federal Reserve. Donald Trump elnök jelezte, hogy a katonai műveletek folytatódnak, és egyes befektetők szerint a konfliktus időtartama és költsége kulcsszerepet játszhat a kriptopiac alakulásában is.
Ezt az álláspontot képviseli Arthur Hayes, a BitMEX kriptotőzsde társalapítója is. Legfrissebb blogbejegyzésében azt írta: ha az Egyesült Államok költséges „nemzetépítésbe” kezd Iránban, az a Fedet monetáris lazításra késztetheti.
Hayes: a közel-keleti háborúkat gyakran monetáris lazítás követi
Hayes szerint 1985 óta minden amerikai elnök indított katonai akciót a Közel-Keleten, és minden esetben kamatcsökkentés vagy a pénzkínálat bővítése követte a Fed részéről. Véleménye szerint ez visszatérő mintázat: a központi bank lazább politikával segíti a költséges konfliktusok finanszírozását.
Példaként említi az 1990-es Öböl-háborút, a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokat követő globális terrorellenes háborút, valamint a 2009-es afganisztáni csapaterősítést. Ezekben az időszakokban szerinte kamatcsökkentésekre vagy más monetáris élénkítő lépésekre került sor.
„Minél tovább vesz részt Trump Irán rendkívül költséges átalakításában, annál nagyobb a valószínűsége, hogy a Fed csökkenti a pénz árát és növeli annak mennyiségét, hogy támogassa a Pax Americana legújabb közel-keleti vállalkozását” – írta Hayes.
A kriptovaluták számára egy ilyen forgatókönyv kedvező környezetet teremthet. A lazább monetáris politika, az alacsonyabb kamatok és a magasabb likviditás történelmileg támogatták a kockázatos eszközöket, köztük a bitcoint és az altcoinokat.
„A vásárlás ideje a Fed lépése után jön el”
Hayes ugyanakkor óvatosságra int. Egyelőre nem világos, meddig hajlandó Trump milliárdokat – vagy akár ezermilliárdokat – költeni iráni beavatkozásokra, és mekkora geopolitikai, illetve piaci terhet tud politikailag elviselni.
„Érdemes kivárni és figyelni a fejleményeket” – fogalmazott.
Szerinte az agresszívebb bitcoin- és „minőségi altcoin”-vásárlások ideális időpontja akkor jön el, amikor a Fed ténylegesen kamatcsökkentésbe kezd vagy növeli a pénzkínálatot az Iránnal kapcsolatos kormányzati célok támogatására.
Hayes az elmúlt hónapokban más lehetséges okokat is felvetett, amelyek a mennyiségi lazítás újraindításához vezethetnek. Megemlítette a Reserve Management Purchases nevű új likviditási eszközt, a japán kötvénypiac esetleges feszültségeit, valamint azt a forgatókönyvet, amelyben a mesterséges intelligencia gyors térnyerése munkahelyek megszűnéséhez és egy későbbi hitelválsághoz vezethet.
A piacok egyelőre viszonylag nyugodtak
A harcias retorika és a katonai eszkaláció ellenére a pénzügyi piacok eddig nem mutatnak pánikra utaló jeleket. A Santiment elemzőplatform szerint ugyan jelentősen megnőtt a „harmadik világháború” kifejezés említése a kriptós közösségi médiában a hétvégi események után, de az aggodalom intenzitása jóval alacsonyabb, mint 2025 júniusában volt. Akkor az izraeli csapások iráni nukleáris és katonai létesítmények ellen tizenkét napos konfliktushoz vezettek.
A The Kobeissi Letter makrogazdasági hírlevél rámutatott, hogy az amerikai részvénypiaci határidős ügyletek nyitása nem utalt globális háborús forgatókönyvre. A főbb indexek futures kontraktusai hétfő reggel csak enyhén estek, az olajár a kezdeti emelkedés körülbelül felét ledolgozta, az S&P 500 pedig kevesebb mint egy százalékos mínuszban volt.
Befektetői szempontból tehát egyelőre nem beszélhetünk a múltbeli válságokhoz hasonló sokkról. A kulcskérdés az, hogy az Iránhoz kapcsolódó konfliktus korlátozott marad-e, vagy hosszabb és pénzügyileg megterhelőbb hadjárattá válik.
Mit jelent ez a lakossági kriptobefektetők számára?
A kisbefektetők számára a jelenlegi helyzet elsősorban arra emlékeztet, hogy a kriptovaluták ma már szorosan összefonódtak a makrogazdasági folyamatokkal. A bitcoin nemcsak a kriptoszektoron belüli hírekre reagál, hanem a Fed monetáris politikájára, a kamatkilátásokra és a globális likviditás alakulására is.
Ha a Fed valóban lazább irányba fordulna az Iránnal kapcsolatos költségek növekedése miatt, az támogató környezetet teremthetne a kockázatos eszközök számára. Addig azonban a kivárás és a megfontoltság tűnik racionális stratégiának.
