Ami néhány évvel ezelőtt még tudományos-fantasztikus ötletnek tűnt, ma már valós technológiai kísérletté válhat. A Starcloud nevű startup, amely orbitális adatközpontok építésén dolgozik, bejelentette, hogy még az idén megkezdené a Bitcoin közvetlen bányászatát az űrben. Ha a projekt sikerrel jár, ez lenne az első alkalom, hogy a világ legnagyobb kriptovalutáját a Földön kívül bányásszák.
Az Nvidia által támogatott vállalat a növekvő számítási teljesítmény- és energiaigényt szeretné kihasználni azzal, hogy a digitális infrastruktúra egy részét a Föld felszínén kívülre helyezi.
Bitcoin-bányászat az űrben
A tervet a Starcloud vezérigazgatója, Philip Johnston mutatta be egy HyperChange-interjúban, majd az X közösségi oldalon is beszélt róla. Elmondása szerint a vállalat a második űrhajója idei felbocsátása után kezdené meg a Bitcoin bányászatát.
„A Starcloud lesz az első vállalat, amely Bitcoint bányászik az űrben” – mondta Johnston. Hozzátette, hogy a Bitcoin-bányászat az egyik legérdekesebb felhasználási módja lehet az űrben működő számítási infrastruktúrának, elsősorban a működési költségek miatt.
ASIC vs. GPU: jelentős különbség a költségekben
A kriptovaluták Földön kívüli bányászatának egyik kulcsfontosságú érve a számítási teljesítmény ára. A Bitcoin bányászatához speciális ASIC chipeket (Application-Specific Integrated Circuits) használnak, amelyeket kifejezetten erre a célra terveztek. Ezek jóval olcsóbbak, mint a mesterséges intelligencia alkalmazásokhoz használt GPU grafikus processzorok.
„A GPU-k körülbelül harmincszor drágábbak kilowatt- vagy wattalapon, mint az ASIC chipek” – magyarázta Johnston. „Például egy 1 kilowattos B200 chip ára akár 30 ezer dollár is lehet, míg egy 1 kilowattos ASIC nagyjából ezer dollárba kerül.”
Ennek a költséghatékonyságnak köszönhetően a kriptovaluta-bányászat ideális módja lehet az űrbeli számítási kapacitás kihasználásának. Johnston szerint a jövőben a Bitcoin bányászatának jelentős része akár a Földön kívülre is költözhet.
„A Bitcoin bányászata jelenleg körülbelül 20 gigawatt energiát fogyaszt folyamatosan. Nem igazán van értelme ezt a Földön végezni” – mondta.
Orbitális adatközpontok a mesterséges intelligenciához
A Starcloud 2024 elején jött létre azzal a céllal, hogy kiterjedt orbitális adatközpont-hálózatot építsen ki a Föld körüli pályán.
A vállalat a modern technológiák, különösen a mesterséges intelligencia egyre növekvő energiaigényére reagál, hiszen ezek egyre nagyobb számítási teljesítményt igényelnek.
Tavaly novemberben a cég egy olyan műholdat bocsátott pályára, amelyet Nvidia H100 GPU grafikus processzorral szereltek fel. Ez volt az első alkalom, hogy egy ilyen teljesítményű grafikus processzor az űrben működött.
A Starcloud jövőbeli infrastruktúrája hatalmas lehet. A tervek szerint az orbitális adatközpontok akár 88 ezer műholdbólálló hálózatot alkothatnak, amelyek elsősorban napenergiával működnének.
Az űrben szinte korlátlanul rendelkezésre álló napenergia az egyik fő oka annak, hogy a vállalatok az energiaigényes számítási folyamatokat a Földön kívülre helyeznék.
Bitcoin a bolygók között?
A kriptovalutákkal kapcsolatos technológiai kísérletek azonban nem korlátozódnak a Föld körüli pályára. Jose E. Puenteés Carlos Puente vállalkozók tavaly egy olyan koncepciót mutattak be, amely szerint elméletileg Bitcoint lehetne küldeni bolygók között.
A javaslat szerint egy Bitcoin-tranzakció akár három perc alatt is eljuthatna a Marsra, ha optikai kommunikációt használnának a NASA vagy a Starlink infrastruktúráján keresztül, valamint egy speciális bolygóközi időbélyegző rendszert.
A tranzakciók űrállomások – műholdak és antennák – hálózatán keresztül jutnának el a célbolygóra.
A Bitcoin bányászata azonban egyelőre nem lenne ésszerű a Marson. Ennek oka a bolygók közötti kommunikációs késleltetés, amely jelentősen megnehezítené a blokklánc szinkronizálását.
A Bitcoin-bányászat nehéz időszakon megy keresztül
Az űrbeli bányászat tervei olyan időszakban születnek, amikor maga a bányászati iparág gazdasági nyomás alatt áll. A bányászok jövedelmezősége az elmúlt hónapokban csökkent, főként a Bitcoin árfolyamának visszaesése miatt.
A kriptovaluta értéke közel 48%-kal esett vissza a 126 080 dolláros csúcsról, amelyet október 6-án ért el.
Bizonyos enyhülést azonban a hálózat technikai fejlődése hozott. A bányászati nehézség körülbelül 7%-kal csökkent: a novemberi rekordnak számító 155,9 billióról nagyjából 145 billióra.
Ez a csökkenés ideiglenesen valamivel kedvezőbb feltételeket teremt a bányászok számára.
Új határ a kriptoipar számára
Bár a Starcloud projektje egyelőre kísérleti fázisban van, jól mutatja, milyen gyorsan fejlődik a kriptovaluta-ipar és a technológiai szektor.
Ha a terv sikerrel jár, a Bitcoin-bányászat az orbitális adatközpontok egyik első kereskedelmi felhasználási módjává válhat, és egy teljesen új fejezetet nyithat az űrtechnológia és a digitális gazdaság kapcsolatában.
Ami ma még futurisztikus elképzelésnek hangzik, néhány éven belül a globális internet és a kriptovaluta-hálózat mindennapi infrastruktúrájának részévé válhat.
