
A japán cégek az elmúlt 30 év legmagasabb béremelését ajánlották fel a munkavállalókkal folytatott idei tárgyalásokon. Ez derül ki a Rengo, az ország legnagyobb szakszervezeti csoportjának felméréséből. Közgazdászok szerint a béremelések segítenek majd a lanyhuló fogyasztói kereslet élénkítésében. Japán évek óta nagyon alacsony inflációval, egyes években pedig deflációval, azaz árcsökkenéssel küzd.
Az elmúlt 30 év legnagyobb
A Rengo Group által képviselt 5272 szakszervezet körében végzett felmérés szerint az átlagos béremelés 3,58 százalékos, azaz havi 10 560 jen (1600 korona). Ez a legmagasabb emelkedés 1993 óta, amikor 3,9 százalék volt. A kis- és középvállalkozások ezután 3,23 százalékkal emelték a béreket, ami szintén a legmagasabb az elmúlt 30 év során.
A bérnövekedés az egyik fő trend, amelyet a Bank of Japan szorosan figyelemmel kísér, amikor monetáris politikai döntéseket hoz. Az ország monetáris politikája jelenleg rendkívül alkalmazkodó. A központi bank kormányzója, Kazuo Ueda többször hangsúlyozta, hogy a jelenlegi politikát mindaddig fenn kell tartani, amíg a bérek nem emelkednek annyira, hogy az infláció a 2 százalékos cél körül maradjon.
Krónikus hiány
„Az emelkedő árak és a krónikus munkaerőhiány felhajtja a béreket, amelyek jövőre tovább emelkednek. Mostantól kezdve fontos, hogy a reálbérek pozitív tartományba kerüljenek” – mondta Hisashi Yamada közgazdász, a Hosei Egyetem professzora. Szerinte a bérnövekedés jövőre segítené az infláció két százalékon való stabilizálását, ami nyomás alá helyezné a központi bankot, hogy előbb-utóbb feloldja a hozamgörbét befolyásoló politikáját. A politika célja, hogy a rövid és hosszú távú kamatlábakat a lehető legalacsonyabb szinten tartsa.
A béremelést Fumio Kishida japán miniszterelnök is támogathatná. A béreket politikai napirendjének fontos részévé tette, mivel a gyenge jen és az emelkedő importárak növelik a lakosság megélhetési költségeit.
A japán bérek alig változtak az 1990-es évekbeli ingatlanbuborék kipukkanása óta. Ennek eredményeképpen jelenleg messze elmaradnak a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagországainak átlagától – jelentette a Reuters.
forrás: ČTK